Random csevegő | 2024 május

 Nagyon rég volt ilyen "random kiírnék magamból valamiket" típusú bejegyzés, amit legfőképp azért szeretek, mert egyrészt kiadhatok magamból itt mindent büntetlenül, másrészt a sok termékes posztot megtöri egy kicsit. Meg kicsit egyfajta (fotó)napló. Valamire majdcsak jó lesz, na.

Tényleg hosszú idő telt el az előző ilyen típusú bejegyzés óta, és mégis, mintha csak pár hónapja írtam volna. Azt érzem, hogy rohan az idő, közben meg alig telik. Normális ez? Fogalmam sincs, talán nincs is rá megfelelő válasz. Szóval tavaly februárban volt az utolsó, és azóta meg rengeteg dolog történt. Görögország, Lengyelország és idén még Spanyolország is bekerültek az emlékeim közé, bár Lengyelország már nem először.

Alapból imádok kirándulni és kifejezetten nagy boldogsággal tölt el, ha ezt az országhatáron túl tehetem. Mármint, imádom az itthoni városokat, tájakat is felfedezni, de amikor adódik egy különlegesebb lehetőség, azzal szeretek élni. Nyilván fotókon meg szeretem ezeket megörökíteni, és sokszor vissza is nézem ezeket. De aztán jó lenne törölni is egy halom fotót, de egyszerűen arra meg képtelen vagyok, amióta felhőbe megy fel minden és nem kell telefon tárhely miatt aggódni. 

Tavaly láttam életemben először tengert. Nem volt benne fürdés, nem volt kifejezetten strandidő, de őszintén, én már önmagával a látvánnyal is tökéletesen elégedett voltam. Víz-víz, nyilván semmi extra, de mégis. Idén pedig másodszor is volt alkalmam, bár azt csak a repülőből. 

Van pár dolog, ami örök. Az egyik az éves állatkerti móka az egyik legjobb barátommal és a húgommal. Ez kicsit ilyen megszokottá vált. Mindig van valami számunkra új felfedezni való, mert nem tudunk teljes napot ott tölteni. Aztán ki tudja, lehet, hogy egyszer ez a szokás megtörik és felváltja valami új. Meglátjuk.

A Kolodko miniszobrok is nagy kedvenceim. A legutóbbi felfedezésem a Drakula, és szerintem nagyon cuki. Kicsit egyébként olyan ez a szoborvadászat, mint egy felfedezőkaland a városon belül és kifejezetten izgalmasnak érzem, hogy térképen nézem, mi merre, és a rábukkanás a kis figurákra lelkesedéssel tölt el. És még rengeteg vár egyébként felfedezésre általam...

A harmadik, amiből sosem szeretnék kinőni, azok a Legok és a Flegok (ezek a fake Legok, már ezért megéri legós csoportban benne lenni Fb-n :D). Lefoglal, nem érzek nagyon extra feszült türelmetlenséget közben, ami nálam nagyon ritka. Vannak, amiket kaptam, vannak, amiket vettem, de a lelkesedésem határtalan, a legkisebb szett iránt is rajongani tudok. Nekem ezek értékesek, akkor is, ha csak egy halon műanyag (nem csak azért, mert tényleg drága :D).

Hogy ennek a posztnak egyébként van-e speciel bármi értelme, fogalmam sincs tényleg. De most jólesett ezeket a kis randomságokat kiadni. Ha pedig elolvastad, köszi, hogy itt vagy <3